|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csomay Árpád 2004. december 6.Mielőtt a határon túliak kettős állampolgárságáért, Budapestre indult volna televíziós vitára Tőkés László püspök, dec. 3-án az egyházkerület nagyváradi székhelyén megtörtént a hat évre újraválasztott egyházfő és a vezető testület beiktatása az egyházkerület lelkészértekezletének alakuló ülésén. A püspök kifejtette, hogy a romániai parlamenti választásokon elért RMDSZ eredménnyel kapcsolatban felemás az öröme, továbbra is elhibázottnak tartja a szövetség SZDP-t támogató politikáját. Szerinte két egyházi és polgári kezdeményezés felkarolásával nyert az RMDSZ: az autonómia és a kettős állampolgárság szorgalmazásával. Tőkés szerint bársonyos visszarendeződés folyik Romániában. Tőkés Lászlót és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségét az okt. 22-i közgyűlés egy híján újraválasztotta. A generális direktori tisztet ellátó Gellért Gyula, érmelléki esperes helyett Csomay Árpád, biharszentjánosi lelkipásztor látja el a jövőben ezt a feladatot. /Balla Tünde: Püspöki beiktató Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2008. május 8.A karhatalmi erők segítségével sem tudott beköltözni május 6-án a gencsi parókiára Bátori Gyula. A Szatmár megyei falu volt lelkészét korábban sikkasztás miatt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megfosztotta palástjától, azonban a lelkész bírósági per révén megszerezte a paplak használati jogát. E bírósági végzésnek próbált meg érvényt szerezni Bátori mintegy hetven rendőr és fegyveres terrorelhárítótól kísérve. Május 6-án Csomay Árpád generális direktor és Máthé Edit jogtanácsos, Nagy Sándor esperes és több környékbeli lelkész, Tőkés László EP-képviselő küldötteként pedig Antal János előadó-tanácsos is csatlakozott a gencsi gyülekezet parókiája előtt tiltakozókhoz. A felfegyverzett álarcos kommandósok élén Ioan Vasile Sabau végrehajtó bemutatta a birtokában levő végzést, melynek értelmében Bátorit vissza kell hozni a parókiára, majd kijelentette, hogy ha kell, fizikai erőt alkalmaznak a kirendelt fegyveresek. A lelkészek azzal érveltek, hogy Szomor Attila, jelenleg Gencsen szolgáló segédlelkész kilakoltatására nem létezik felszólítás vagy végzés. A végrehajtó ezek után elhagyta a parókiát, a kivezényelt karhatalmi erők is elvonultak. /Sike Lajos: Ostrom alatt a gencsi parókia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./2010. március 8.Református lelkészek Tőkés besúgólistájánVeres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztor, Csomay Árpád, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) generális direktora, valamint Mikló Ferenc nagyszalontai esperes is a Szekuritátéval együttműködő besúgóként szerepel a Tőkés László európai parlamenti képviselő által nyilvánosságra hozott dokumentumokban. A KREK leköszönt püspöke pénteken tett közzé újabb, az egyházat megfigyelő tartótisztek, besúgók és megfigyeltek nevét sorjázó „szégyenlistát”. Veres-Kovács Attila neve korábban már szerepelt besúgóként Molnár János tavaly nyáron megjelent, Szigorúan ellenőrzött evangélium című dokumentumkötetében, most azonban Tőkés László részletes kivonatot adott közre a Katona fedőnéven jelentő nagyvárad-olaszi lelkipásztor állambiztonsági dossziéjából. Eszerint a tiszteletes hálózati dossziéját 1979. május 4-én nyitották meg és 1980. július 29-én zárták le, majd ettől a dátumtól 1991 augusztusáig egy másik aktában folytatták. Veres-Kovács Attila a Bihari Naplónak azt nyilatkozta: többévnyi zsarolás után valóban aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, de sajnálatosnak tartja, hogy volt püspöke kikényszerített aláírásokkal próbálja bemocskolni lelkésztársait. „Nem mentem magam ezzel, de bosszúállás, és leszámolás íze van ennek a hajszának, amit Tőkés László folytat néhány lelkész ellen, mert nem nézi meg a körülményeket, amelyben születtek ezek az aláírások. Az, hogy egy lelkész, aki püspök is volt, ilyen módon számoljon le, vagy álljon bosszút a kollégáin, ez embertelen” – idézte a Bihar megyei napilap Veres-Kovács Attilát. A lelkipásztor hozzátette: szerinte valójában azért éppen az ő és a Csomay Árpád dossziéja került most nyilvánosságra, mert Tőkés második újraválasztásakor ők ketten próbáltak érvényt szerezni annak az 1990-ben született zsinati törvénynek, amely szerint egy püspököt csak egyszer lehet újraválasztani. Csomay Árpád, a KREK generális direktora a Krónikának nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A dossziék szerint Ákos fedőnéven beszervezett főjegyző csupán annyit jegyzett meg: nem az a módja az ilyen ügyek tisztázásának, hogy a felek nyilatkozatháborúba bonyolódnak a sajtón keresztül. A Tőkés által újonnan közzétett részletes listán Mikló Ferenc neve – Csomayhoz hasonlóan – besúgóként és megfigyeltként egyaránt megjelenik. A nagyszalontai esperes a Krónikának elmondta: harmadéves egyetemista volt, amikor megkörnyékezte a kommunista titkosszolgálat. „Aláírtam a beszervezési nyilatkozatot, mert megfenyegettek: azt mondták, kirúgnak a teológiáról. Nem volt más választásom” – jelentette ki a lelkész. Elmondása szerint pontosan nyolc jelentést tett akkoriban, mindegyiket zsarolás eredményeképpen, az egyetem utolsó éveiben, illetve Nagyváradon, ahol segédlelkészként szolgált. Tamáshidán 1976-ban már parókus lelkész volt, és abbahagyta a jelentések küldését, majd amikor az ottani templom és a parókia mellé pékség épült, ő feljelentette az építtetőket, innentől kezdve őt is megfigyelés alá vonta az állambiztonsági szerv. Egyébként Mikló tiszteletes szerint Tőkés László most azért hozta nyilvánosságra az ő nevét, mert közeleg a KREK általános, év végén tartandó tisztújítása, amelyen ismét indulni fog a püspöki tisztségért, és szerinte a volt egyházfő is tudja, hogy élvezi a kollégák bizalmát és támogatását. (Az egyházkerületben tavaly novemberben rendezett püspökválasztáson Mikló is megpályázta az egyházfői tisztséget, ám 14 szavazatával alulmaradt a 68 voksot begyűjtő Csűry Istvánnal szemben). Hozzátette: a Szekuritáté adattárában tárolt, rá vonatkozó iratok a birtokában vannak, és Csendes László, az átvilágító bizottság nemrég lemondott elnöke írásban igazolta ártatlanságát. „Tőkés László részéről az lenne a tisztességes, ha nyilvánosságra hozná az általa írott, szekérderéknyi jelentést is” – jelentette ki Mikló Ferenc. A pénteki sajtótájékoztatón egyébként Szilágyi Zsolt, az EP-képviselő kabinetfőnöke közölte: nincsenek konkrét bizonyítékai, amelyek azt támasztanák alá, hogy Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő együttműködött a Szekuritátéval, de úgy véli, a politikusnak morális felelőssége lenne felvállalni, hogy nem ő a megfelelő személy a tisztségre. Tőkés korábban úgy vélekedett: mivel Lakatos a nyolcvanas évek közepéig a belügyminisztérium kötelékében, tűzoltótisztként szolgált Nagyváradon, vagyis szoros kapcsolatban állt az állambiztonsági szervvel, a politikusnak köze volt az elnyomó rendszerhez, ami ellentmond a Temesvári Kiáltvány nyolcadik pontjának, miszerint volt szekusok, pártaktivisták és pártvezetők 12 évig, azaz három mandátum idejéig nem tölthettek volna be közméltósági tisztségeket. Lakatos Péter akkor lapunknak úgy reagált: őt 1985-ben éppen magyarsága miatt tanácsolták el a tűzoltóságtól. Nagy Orsolya K ö z l e m é n y Két előző alkalommal a hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate azon tisztjeinek, illetve ún. tartótisztjeinek a neveit tettük közzé (99 + 37 = 136), akik a Romániai Református Egyház szolgáit, valamint a velük kapcsolatban álló személyeket követték és tartották megfigyelés alatt. Az előbbi években azon egyházi személyeknek, illetve lelkészeknek a neveit hoztuk nyilvánosságra – és azonosítottuk fedőneveiket –, akik informátorként figyelték meg kollégáikat, és szolgáltattak adatokat róluk, illetve környezetükről. Ez alkalommal a tartótisztek és a kezükön lévő ügynökök, valamint az általuk megfigyeltek névjegyzékét bocsátjuk a sajtó rendelkezésére – szám szerint 40 tételben –, a kiegyensúlyozott tájékoztatás céljából és a Securitate kapcsolati rendszerének, annak természetének és működésének jobb láttatása érdekében. A tisztek és – volt – kollaboránsaik neveit egyként titok fedi. Ez a közös titok kapcsolja össze őket, illetve a titok megőrzésének közös érdeke. A többnyire kényszerűségből együttműködésre vállalkozott, kiszolgáltatott személyek húsz év után is ezenképpen vállalnak cinkosságot egykori megnyomorítóikkal, és emezek „fogságában” maradva, velük együtt őrzik tovább a múlt titkait. – Ebben áll a cinkos áldozat szerepének anakronisztikus és tragikus volta. Márpedig az egyház, illetve a társadalom megtisztulása s a közbizalom helyreállítása érdekében a titkot szükségszerűen meg kell törni, a múltat be kell vallani, a felelősséget meg kell állapítani. A bűnbánat és a bűnbocsánat, másfelől az igazság- és a jóvátétel útjára csak ilyenképpen léphetünk reá. Nagyvárad, 2010. március 5. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. március 9.Református lelkészek Tőkés besúgólistájánTöbb református lelkész neve is szerepel azon a Tőkés László európai parlamenti képviselő által nyilvánosságra hozott listán, amely szerint besúgói voltak az egykori kommunista hatalmat kiszolgáló Securitate titkosszolgálatnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) nemrég leköszönt püspöke újabb, az egyházat megfigyelő tartótisztek, besúgók és megfigyeltek nevét tartalmazó névsort tett közzé. Tőkés szerint Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor, Csomay Árpád, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) generális direktora, valamint Mikló Ferenc nagyszalontai esperes is együttműködött a titkosszolgálattal. Veres-Kovács Attila neve korábban már szerepelt besúgóként Molnár János tavaly nyáron megjelent, Szigorúan ellenőrzött evangélium című dokumentumkötetében, most azonban Tőkés részletes kivonatot adott közre a Katona fedőnéven jelentő nagyvárad-olaszi lelkipásztor állambiztonsági dossziéjából. Veres-Kovács egy sajtónyilatkozatban elmondta, hogy többévnyi zsarolás után valóban aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, de sajnálatosnak tartja, hogy volt püspöke nem veszi figyelembe, milyen körülmények között születtek az aláírások. A lelkipásztor szerint azért éppen az ő és Csomay Árpád dossziéja került most nyilvánosságra, mert Tőkés püspökké való második újraválasztásakor ők ketten próbáltak érvényt szerezni annak az 1990-ben született zsinati törvénynek, miszerint egy püspököt csak egyszer lehet újraválasztani – írja a Krónika. Mikló Ferenc nagyszalontai esperes elmondta: harmadéves egyetemista volt, amikor megkörnyékezte a kommunista titkosszolgálat. Rámutatott: azért írta alá a beszervezési nyilatkozatot, mert megfenyegették, hogy kirúgják a teológiáról. Mikló elismeri, hogy nyolc jelentést írt a Securitaténak, mindegyiket zsarolás hatására. Az esperes szerint Tőkés László most azért vetette fel ismét a múltját, mert a KREK év végi általános tisztújításán ismét indulni fog a püspöki tisztségért. A tavaly novemberben rendezett időközi püspökválasztáson Mikló 14 szavazattal maradt alul Csűry István jelenlegi püspökkel szemben. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. március 9.A szekus múlt tovább kísért Tőkés egyházábanÚjabb titkosszolgálati tartótisztek és ügynökök listáját adta közre Tőkés László volt nagyváradi református püspök, EP-képviselő – számolt be erről tegnap több romániai magyar napilap. Az érintettek között református papok is vannak, akik azonban azzal védekeznek, hogy a volt püspök személyes bosszúból cselekszik. A szekus besúgói múlttal vádoltak mostani lajstromán Csomay Árpád, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora mellett Veres-Kovács Attila nagyváradolaszi lelkipásztor és Mikló Ferenc nagyszalontai esperes neve is szerepel. Veres-Kovács a nagyváradi Bihari Napló napilapnak elmondta: a Szekuritáté többéves zsarolása nyomán írta alá a beszervezési nyilatkozatot. A lelkész szerint Tőkést a bosszúállás vezérli, amikor nem veszi figyelembe, hogy az aláírások milyen körülmények között születtek, s tulajdonképpen azért hajszolja őt és Csomayt, mert Tőkés harmadik püspökké választásakor ők ketten próbáltak érvényt szerezni annak az 1990. évi zsinati törvénynek, amely kimondta: egy püspököt csak egyetlen alkalommal lehet újraválasztani. – Nem mentem magam ezzel, de bosszúállás és leszámolás íze van ennek a hajszának, amit Tőkés László folytat néhány lelkész ellen (…). Az, hogy egy lelkész, aki püspök is volt, ilyen módon számoljon le vagy álljon bosszút a kollégáin, ez embertelen – jelentette ki a nagyvárad-olaszi lelkipásztor. Veres-Kovácsról már tavaly kitudódott, hogy Katona fedőnéven jelentéseket írt. Tőkés László azonban most részleteket is közölt lelkész kollégája szekus dossziéjából. A volt püspöknek meggyőződése, hogy az egyházat belülről és kívülről megfigyelők „szégyenlistáját” nyilvánosságra kell hozni. Csomay Árpád, akinek fedőneve Ákos volt, úgy vélekedett, hogy az ügyeket nem sajtóhadjárattal kellene tisztázni. Csomayt egyébként a Szekuritáté meg is figyelte, akárcsak Mikló Ferencet, akit harmadéves teológus korában azzal vettek rá az együttműködésre, hogy a teológiáról való kivágással fenyegették meg. Mikló közölte: nyolc jelentést írt, valamennyit zsarolás eredményeképpen. Úgy vélte, Tőkés azért hozta most nyilvánosságra a nevét, mert idén év végén ismét indulni készül a püspöki székért. Tavaly, amikor Tőkés EP-képviselővé választása okán tartottak Nagyváradon rendkívüli püspökválasztást, Mikló mindössze 14 szavazattal kapott kevesebbet, mint a Tőkés által pártolt Csűry István. A nagyszalontai esperes szerint, a Szekuritáté által készített dossziéja alapján, Csendes Zoltán, a bukaresti átvilágító testület volt elnöke korábban írásban igazolta ártatlanságát. Mikló Ferenc éppen ezért azt tartaná tisztességesnek, ha Tőkés László nyilvánosságra hozná „az általa írott szekérderéknyi jelentést is”. Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár. Forrás: Népszabadság 2014. szeptember 8.Az űrlap aljaHonismeretről felsőfokon Huszadik alkalommal került megrendezésre péntektől vasárnapig, a Partiumi Honismereti Konferencia, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szervezésében, ezúttal Biharszentjánoson. A délelőtt programja vendégfogadással indult, az ünnepélyes megnyitót követően ökumenikus áhítattal folytatódott, majd a Fényes Elek-díjak átadása és plenáris ülés következett. A Kultúrházban zajló konferencia előadásai két napon át tartottak – pénteken és szombaton – a Kárpát-medence számos vidékéről érkezett vendégelőadókkal (Nagyvárad és környéke, valamint az Érmellék mellett Kolozsvár, Arad, Temesvár, Debrecen, Berettyóújfalu, Isaszeg, Sárospatak, Sátoraljaújhely stb.), akik mindannyian nagy szakértelemmel és őszinte odaadással munkálkodnak azon, hogy történelmi emlékezetünk ne szenvedjen több csorbát. Az előadandó témáknak az idén három meghatározó irányvonalat szabtak: a Johannita és Domonkos-rend Biharban, száz éve tört ki az első világháború, valamint nagy személyiségeink emlékezete. Ott jártunkkor, péntek délután, ebéd utáni rövid mozgásra invitálták a vendégek népes, mintegy 150 fős csapatát, hiszen a hétvége kiemelt, központi eseményére került sor, a falu határában fekvő Klastrom-domb emlékhely avatójára. Az egybegyűlteket Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte. Az emlékhely megáldását követően koszorút helyezett el Bátori Géza Bors község polgármestere és Lőrincz Lajos alpolgármester. Dukrét Géza és Kupán Árpád a PBMET részéről, a helyiek nevében Csomay Árpád biharszentjánosi református lelkipásztor, végezetül pedig a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány képviselői. Nemzeti imánk elhangzása mellett, még spontán, odaillő koszorúzó éneket is hallhattunk („Szent Jánosnak szép, kegyes áldása”), amit Tar Mihály budapesti meghívottnak köszönhettünk. Ezután Csomay tiszteletes rövid helytörténeti ismertetőre és imára kalauzolta a vendégeket a szentjánosi református templomba. A Klastrom-domb tövében emelt emlékkő tanúsága szerint: „Itt állt az 1215 előtt Keresztelő Szent János tiszteletére alapított bencés kolostor, amelyet 1249-től egy ideig cisztercita, majd ismét bencés szerzetesek, és végül domonkos-rendi apácák használtak 1563–1567 között.” Ehhez képest már az első délutáni előadással izgalmas fordulatot vettek az események, ugyanis Dénes Zoltán (kanonok, a Debreceni Egyetem tanára, etnográfus, művelődéstörténész) rendkívül alaposan dokumentált és gyakorlati leletekre alapozott előadásában éppen azt taglalta, itt bizony kizárt, hogy ciszterciek vagy pedig bencések lettek volna. Számos jel mutat arra ugyanis, hogy nagy valószínűséggel már sokkal korábban johanniták telepedtek itt le, így például a vatikáni levéltárban talált sóvám számonkérése a környékbeli johannitáktól, vagy a felhasznált építőanyagok fejlettsége (képünkön épp egy ilyen követ tart kezében, melyet innen 30 km-re, a Zsadányi terepjárás során találtak). Dénes kanonok hangsúlyozta annak veszélyét is, hogy a feltárások idő előtti mediatizálása mennyi kárt okozhat a régészetnek, hiszen mire a szükséges engedélyeket beszerzik a kutatáshoz, a feketepiacokon már rég eladásra kínálják az illetéktelenül szerzett leleteket. Ugyanitt szót ejtett a Váradhegyfokon talált, feltételezhetően II. István sírját rejtő magánterület telekspekulációjáról is. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a határ ittléte és a különböző kétoldali adminisztráció még mindig akadály a közös munkában. Wilhelm Sándor a Partiumi Füzetek sorozatában megjelent Tanulmányok az Érmellékről című könyvének bemutatóján voltunk még ott a késő délutáni órákban. A szellemesen friss kötetbemutatót tartó Wilhelm tanár úr még Kós Károly irányításával, tanácsadásával kezdte kutatni és feldolgozni az érmelléki néprajzi értékeket, később pedig maga rendezte be Székelyhídon a Népi Halászat és Vadfogás Múzeumát is. Péntek este, a már mindenki által nagyon várt vacsora előtt, színes kultúrműsor nyújtott kikapcsolódást a résztvevőknek: a szentjánosi református énekkar produkciója, az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre szellemes, némi öniróniát és fiatalos frissességet vegyítő „komoly” táncparódiái, valamint a borsi Galagonya néptáncegyüttes programja. Mint már említettük, szombaton folytatódtak a tartalmas, nívós előadások, szakmai viták. A konferencia hétvégéjén közösen eltöltött idő kiváló alkalmat nyújtott a résztvevőknek a helytörténeti vagy történelmi témák számtalan aspektusának megvitatására, mindezt kiváló szakmai és remek baráti légkörben. Vasárnap busszal indultak egész napos Bihar megyei körútra a résztvevők Micske, Érábrány, Szalárd, Hegyközszentimre és Bihar jelentősebb emlékhelyeit érintve. Tóth Gábor, Erdély.ma lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
